A hagyományos City kereskedőket matematikusokra cserélik, akik nagy teljesítményű számítógépekkel hajtják végre a stratégiákat. De vajon hány oldalú ez az érme?

Sok program arra lett programozva, hogy villámgyorsan végigkutassa az internetet olyan szavak után keresve, amelyek befolyásolhatják a világ tőzsdéit. Ezek a gondolkodást vagy gazdasági tudást nélkülöző programok villámgyorsan el tudják mozdítani az árfolyamokat, például a Dow Jones indexen pillanatok alatt 140 pontos árváltozást okozva 200 milliárd dollárt söpörtek ki a piacról.

Néhány perccel ez után egy riport látott napvilágot, ami megnyugtatta a részvevőket – hiszen gazdasági változás nem történt – és így a piac hamarosan visszatért a korábbi árakhoz, de az így előidézett veszteséget már senki nem kompenzálja. Utólag olyan hírek láttak napvilágot, hogy ez a program nem csupán keresi, de sok ezer darabszámban publikálja is ezeket a kulcsszavakat, amelyek komolyan megmozgatják a piacokat.

Fontos tudni, hogy ma már a Wall Street-en végrehajtott kereskedések 70%-át ilyen és ehhez hasonló programok hajtják végre, akiket matematikusok és programozók arra a célra alkotnak, hogy minden valós háttér vagy gazdasági adat nélkül, vagy azokat kihasználva tőkét szívjanak ki a piacról.

Sikeres kereskedőnek lenni ma már nehéz, ismerni kell a piacot és a kereskedésre valóban alkalmas pillanatokat, ezeket pedig csak a megfelelő szakembertől lehet megtanulni.  

A helyi képviselő-testülettel jelöltetne ki egyes helyeken vállalkozókat dohánytermék ideiglenes árusítására a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. Máshol egyből a korábbi árusítók kaptak kedves hangú levelet arról, hogy „kijelölésre kerültek”. Az érintettek közül sokan azonban a jelek szerint nem túl lelkesek a lehetőségtől.

A csanyteleki polgármester nem volt hajlandó választani a helyi kereskedők közül, bár levélben erre kérte a helyi képviselőket a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Így pedig nincs dohányárusítás a faluban. A település mellett Csongrádban még tíz van hasonló helyzetben. Forgó Henrik polgármester azt mondta a hvg.hu-nak: az első koncessziós kör pályázati eredményhirdetése után kaptak levelet a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-től, hogy a képviselő-testület jelöljön ki egy kereskedőt, aki az átmeneti időben árusítja a dohánytermékeket, hiszen az első körben senki nem nyert koncessziót a. „A levelet azonban nem a főnökeinktől, a Belügyminisztériumtól kaptuk, ezért a törvényességi felügyelethez fordult településünk jegyzője: van-e joga a NDN Zrt.-nek ilyet kérni tőlünk? Azt a választ kaptuk, hogy természetesen nincs. Egyébként is, hogy tudnánk vállalni, hogy a 12 kereskedéssel foglakozó vállalkozó valamelyikét kiemeljük, és nekiadjuk csak úgy a koncessziót, még ha átmeneti időre is, hiszen a levélben erre kértek bennünket. Így testületünk úgy döntött, hogy nem jelölünk ki senkit, így egy kicsit a mi lelkünkön is szárad, hogy most nem lehet cigit kapni a faluban” – mondta Forgó, aki azzal is indokolta döntésüket, hogy „nem tudtam volna a hoppon maradt 11 kereskedő szemébe nézni”.

Majd újra termeszteni fogják?

A csanyteleki képviselők nem tudták, hogy első körben kik adták be a pályázatukat, csak pletyka útján terjed, hogy négyen is próbálkoztak, mind eredménytelenül. A második pályázati kiírásban pedig Csanytelek nem szerepel a célzott, eddig trafik nélkül maradt 1417 település között. „Nem értünk semmit! 2888 lakosú a falu, nem is tudom hányan dohányoznak, én 40 év után éppen januárban szoktam le, van még egy megkezdett doboz a kocsimban, majd szétosztom” – háborgott a polgármester. Az 50-es években az egész csanyi határt dohány lepte, szinte mindenki azzal foglakozott, voltak fermentálók is. Most a helyiek azzal ugratják egymást, legfeljebb megint belefognak, biztos kifizetődő.

Nem lesz egyszerű a kistelepülésekre visszavinni az árusítást

Az óföldeáki testület a két szóba jöhető üzletből választott. Nem volt nehéz, az élelmiszerbolt vezetője elutasította az ajánlatot azzal, hogy nem tud külön bejáratot csinálni, így maradt a kocsma. A tulaj könnyített feltételek mellett árulhat cigit, amíg a második pályázaton nem hirdetnek eredményt, bár Hajnal Gábor polgármester szerint aki akarta, az megpróbálta első körben. Most a kocsma tulajdonosa a raktárhelyiségből fog kialakítani egy külön részt, ahol árulni fogja a dohányt. Egyelőre persze nincs árusítás, még nem kötötték meg a szerződést a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-vel. Július 16-ig még árultak cigarettát, de utána le kellett söpörni a polcokról, hiszen szigorúan ellenőrzik az árusokat. Majd egy-két hét múlva ismét kipakolhatja a dohányt, s akkor az óföldeákiak is helyben vásárolt cigiből gyújthatnak rá.

Két dohányos egy faluban

Értetlenség fogadta a Dohánykereskedelmi Zrt. levelét az ország nyugati határvidékén fekvő Őrségben is. Velemér alig 70 lakosú falucska Vas megyében, Őriszentpéterhez közel. A falu egyetlen boltját három éve zárták be Kenyér Istvánék az alacsony forgalom miatt, ők most egy fogadót működtetnek. „Egyszer csak kaptunk egy levelet 'Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.' feladóval, hogy a fogadónk 'kijelölésre került' dohánytermék árusítására, mert a faluban korábban is mi árultunk ilyet. Én nem értem ezt a ’kijelölést’, ilyen a régi rendszerben volt szokás. Egy évig árulhatnánk cigarettát, de ez alatt az idő alatt is bármikor visszavonhatná a Dohánykereskedelmi Zrt. a jogot, már csak emiatt sem akartunk beszállni, korábban is csak a vendégeknek tartottunk néhány doboz cigarettát, a faluban összesen ketten dohányoznak, miattuk nem érné meg árulni” – mondta Kenyér István a hvg.hu-nak, aki szerint Veleméren senki nem fog cigarettát árulni, egyszerűen azért, mert nem éri meg.

A múlt héten a Baranya Ma hírportál is arról írt: több megyei kistelepülésről megkereste őket több boltot üzemeltető kereskedő, akit ideiglenesen kijelölt arra a helyi képviselő-testület, hogy az átmeneti időszakban, néhány hónapig dohányt árulhat. A baranyai hírportálnak az érintettek azzal indokolták a döntésüket, hogy ilyen rövid időtartamra, és ennyire bizonytalan feltételek mellett egyszerűen nem éri meg belevágni. Ráadásul az előírások szerint dohányterméket ők is csak elkülönített helyen árulhatnának, a már ismert 18-as karikás Nemzeti Dohánybolt felirat alatt, hetente legalább öt napon át, napi négy órában, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. szoftverét használva árulhatnának.

Kíváncsiak voltunk, hány településen jelöltek ki dohánytermék árusítására boltokat, és ezek közül hányan fogadták el a lehetőséget, ezért elküldtük ezzel kapcsolatos kérdéseinket a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt-nek. Válaszaikat természetesen közölni fogjuk.

Újabb 25 bázispontos enyhítést várnak piaci elemzők az MNB keddi kamatdöntő ülésén. A többség szerint a kialakuló négyszázalékos szinten megállhat a sorozat, bár egy vágás még beleférhet.

A jövő keddi lehet az utolsó a tavaly augusztusban kezdődött kamatvágási sorozatban, majd az év végéig 4 százalékos szinten maradhat az MNB kéthetes irányadó kamatrátája − véli a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők többsége. Bár a 25 bázispontos keddi vágást még mindenki biztosra veszi, az év végével kapcsolatban már elég eltérő véleményeket fogalmaznak meg a szakértők.

Általában az országspecifikus kockázatok − így például a devizahitel-szerződések tervezett módosítása − miatt tartják néhányan indokoltnak a sorozat óvatos lezárását. Mások éppen a támogató külső környezet miatt azt is elképzelhetőnek gondolják, hogy 2,75 százalékig essen még idén a kamatráta. A féléves előretekintő szórás nagy, amit az generál, hogy a határidős kamatlábak másfél hónap után először ismét süllyedni kezdtek, vagyis a piac is inkább bizakodó a folytatással kapcsolatban.

A CIB Bank Zrt. alapforgatókönyve szerint júliusban az elmúlt hónapokhoz hasonló megfontolásból lesz még egy 25 bázispontos kamatvágás − véli Jobbágy Sándor makroelemző. A monetáris tanács (MT) a fundamentális helyzet alapján (alacsony infláció, kedvező inflációs kilátások, gyenge kereslet és gazdasági növekedés) egyértelműen további kamatcsökkentéseket lát szükségesnek, ugyanakkor a tanács már erőteljesebben figyelmeztet a külső piaci környezetből fakadó kockázatokra, amelyek óvatos kamatpolitikát tesznek szükségessé. Jó esetben lehetnek további vágások, ugyanakkor a jelzáloggal fedezett lakossági devizahitelek problémájának kezelése ügyében tett kormányzati nyilatkozatok új kockázatot jelentenek − véli Jobbágy. Ezzel az alapforgatókönyvvel ért egyet Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője is, aki szerint az enyhítés addig folytatódik, amíg nincs komolyabb piaci reakció. A ciklus végét Kondrát most a 3,0-3,5 százalékos sávban látja.

Alacsony inflációs számokat, a 3 százalékos jegybanki célt több mint egy százalékponttal alulmúló értékeket vár Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Zrt. szakértője − még a maginfláció is 3 százalék körül jár. Az infláció jövőre is alacsony maradhat, igaz, több kormányzati intézkedés (tranzakciós illeték emelése, a cigaretta árrésének növelése) áremelő hatású. Az elemző szerint a várhatóan folytatódó rezsicsökkentés még a jelenleginél is lejjebb nyomhatja a drágulási ütemet az év végére, ugyanakkor jövőre a vállalati költségek növekedése a "felszínre bukhat", ha a kereslet valóban kissé magára talál. Az utóbbi hetekben világszerte megnyugodott a befektetői hangulat, miután az amerikai monetáris politikáról optimistábban vélekednek a piaci szereplők. Az árazások alapján Árokszállási úgy látja, hogy 4 százalék alatti alapkamat is kialakulhat őszre, ezzel együtt tartja várakozását, hogy a 4 százalékot elérve már nem lesz több kamatcsökkentés. A magas külső adósság miatt is kell a kamatprémium.

Az országkockázati felár mérséklődött az elmúlt egy hónapban, az infláció alacsony, így minden bizonnyal kitart a lazítás mellett az MNB − prognosztizál Gabler Gergely, az Equilor Zrt. elemzője, aki 3,5 százalékra várja idén az alapkamat alját, azonban szerinte elképzelhető egy ennél is alacsonyabb szint.

Kora délutánra fel kellett függeszteni az OTP Bank Nyrt. részvényeinek kereskedését, miután több mint tíz százalékkal zuhant az árfolyam. Ráadásul a forgalom is kifejezetten magas, már 20 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a papírok.